Egy újabb ok, ami miatt kerülendő a búza.

Egy újabb ok, amiért csökkenteni kell a búzaliszt és a belőle készült élelmiszerek fogyasztását.

Senki előtt nem titok, hogy rohamosan növekszik a gluténérzékenyek tábora. Az esetek többségében nem tényleges gluténérzékenység az ok, hanem a búzaliszt váltja ki az intoleranciát.

Ennek egyik oka, hogy egyre több élelmiszerben található meg a (búza)glutén, mint adalékanyag (felvágottak, szószok, félkész- és készételek, stb.). Így akaratlanul is több jut a szervezetbe, mint amit a kenyérfélékkel és tésztákkal egyébként beviszünk. Ezt a plusz mennyiséget nem tolerálja sok ember szervezete.

Most egy másik veszélyre hívnám fel a figyelmet.

ATI

Egyes magokban, (pl. a búzában, borsóban) található amiláz-tripszin-inhibitorok (ATI) a bélen kívül a nyirokcsomók, vesék, a lép, az agy gyulladását is kiválthatják, és súlyosbíthatják az autoimmun betegségek tüneteit, -jelentették be a gasztroenterológusok legnagyobb európai konferenciáján.

Az ATI-k közreműködhetnek a krónikus gyulladások – pl. szklerózis multiplex, asztma, reumatoid arthritis – kialakulásában és a nem-cöliákiás gluténérzékenység súlyosbodásához is vezethetnek – mondta el az Európai Gasztroenterológus-társaságok Szövetsége (United European Gastroenterology/UEG) októberben tartott éves bécsi konferenciáján Detlef Schuppan professzor (Johannes Gutenberg University).

Kifejtette, hogy eddig a vizsgálatok leginkább a búza gluténtartalmára fókuszáltak és arra, hogy a gluténnek milyen hatása van az emésztőszervrendszer egészségére. Azonban az újabb eredmények egy másik fehérje- családra, az ATI-kra irányítják a figyelmet.

A bizonyítékok ugyanis arra utalnak, hogy az ATI-k fokozhatják a reumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, az asztma, a lupusz, a nem alkoholos zsírmáj vagy a gyulladásos bélbetegségek tüneteit.

Az ATI-kat a növények a kártevők elleni harc eszközeként állítják elő. Az ATI-k akadályozzák a szénhidrátok és a fehérjék emésztését. A magok megdézsmálói akut hasmenést szenvedhetnek el. Az ATI hosszú távon a szervezet különböző szöveteinek gyulladását eredményezheti, illetve ételallergia és autoimmun folyamatokat indíthatnak be.

A búzaszemek ATI koncentrációját a növénynemesítők az elmúlt 50 évben megnövelték, hogy ezáltal elősegítsék a kártevők elleni védekezést. Míg a búzaliszt glutén- és egyéb tápanyag tartalma viszonylag keveset változott az elmúlt 100 évben, az ATI tartalom 50-szeresre nőtt.

A civilizációs betegségnek számító krónikus gyulladások elleni védekezés eszköztárában tehát a bélflóra helyreállítása mellett többek között a kisebb ATI-tartalmú búzából készült durvára őrölt liszt fogyasztása is javasolt.